Azaz érezd a különbséget! Friss vs. tasakos!

Lépten-nyomon beleütközök a fűszerekkel szembeni ismeretlenségbe, idegenkedésbe. "Fűszereket használsz? A kertedben? Jól van." Igen, már a kertemben vannak!!! Ha valaki használ is egy-két dolgot, meglepő módon szinte csak a boltit, a tasakosakat. (Tisztelet a kivételnek.) Pedig, ha tudnák...

• micsoda különbségek vannak a frissen szedett, aprított fűszernövények és a tasakos között,
• hogy milyen jó hagyni, hogy hassanak az illatok, hogy pl. kakukkfű vagy rozmaring illatú legyen a kezünk,
• hogy mennyire egyszerű a tartásuk, kis odafigyelés kell, ahogy más növényeinkre is,
• hogy gyógyhatásúak,
• hogy a dominóelv itt is működik: új recept - új dolgok - új kirándulások (- több csók a férjjel :-)  ), lelki és szellemi energiát adnak.

Meg kell jegyeznünk, hogy vannak nagyon jól szárított, csomagolt növények (gyártók, a legtöbb ilyen) és hogy bizonyos fűszereket egyszerűen nem termeszthetünk a kertünkben vagy a balkonon. De amit lehet, ne adjunk ki ilyen könnyen a kezünkből és ne fosszuk meg magunkat ezektől az "apró" örömöktől, amit ezek az illatos növények adnak.

Tehát a következőt kell tenni, valahogy így képzelem:

Nőci / fickó mindezen felbuzdulva (remélem) rohan a piacra vagy egy kistermelőhöz és vesz legalább egy fűszernövényt vagy pl. egy citromfüvet. Öntözi, nézegeti, néha túlöntözgeti, és... arat belőle. Böngészget receptet keresve... megvan. Elkészíti. Már ez is feldobja egy kicsit. Családnak ízlik, gyerkőc esetleg kicsit húzza száját. Hosszú csók a férjjel. Tyűha, Kedvesem! Gyerkőc néz: ő azért már nem pirul el, de értékeli a dolgot - mosolyog. Nőci / fickó is mosolyog. Ennyire egyszerű :-) Érzed a különbséget...?

Happy menü

→ pl. tárkonyos krumplileves  / tárkonyos raguleves / mentaleves / húsleves lestyánlevéllel,

→ pl. tejfölös gomba nokedlivel (kakukkfű és szurokfű) / kakukkfüves gombás ragu / tejfölös-joghurtos, fűszeres túrótorta / petrezselymes cukorborsó-főzelék / borsikafüves ragu, fogyókúrázóknak fűszervajas piritós.

Nagy üccsi - menta- és citromfűszörp

Hozzávalók: 2 marék menta- vagy citromfűlevél (lemosva), 5 dkg citromsav, 2 kg cukor, 2 citrom, 2 l víz.

A leveleket megmossuk és citromkarikákkal 1 napig állni hagyjuk. Utána hozzáadjuk a citromsavat és a cukrot, elkeverjük, felforraljuk (kb. 15 perc), leszűrjük. Üvegekbe öntjük és szárazdunsztba tesszük.

Aztán szép lassan (?) megisszuk és arra gondolunk, hogy de jó ez a citromfű-, mentalevél itt a kertünkben, hogy mi készítettük el. És hogy a fűszerektől jobb kedvünk lett, a citromfűtől pedig megnyugodtunk.

"I'm lovin it."

Sokféleképpen tálalhatunk ételt - ötleteinktől és időnktől függően. De néha jó egyszerű, apró dolgokkal feldobni egy megterített asztalt. Íme néhány ötlet:

- apró kis virágok elszórva,

- kicsi (virágos) ágacskák (Kingánál láttam),

- a forró edény alá néha találni szép, különleges alátétet (pl. csempéből),

- egy szál gyertya... két szál gyertya... több szál gyertya (mécses),

- asztali futó,

- üveggyöngyök,

- a műanyag dolgokat jómagam kerülöm,

- színes, fonott tányéralátétetk,

- esetleg poháralátétek - szépek, átlagosak, kreatívak (pl. vékonyabb parafából tetszőleges alakút lehet kivágni, régi CD-k),

- és egy üveg finom bor :-) (de ez nem dísz),

- és a mi kis / nagy családunk együtt az asztal körül :-)

Kicsit tétlenkedtem, mert a fűszerek egyszerűen nőnek maguktól, örültek az esőnek, szépek, egészségesek. A citromillatú kakukkfű szinte megbabonázza az embert... jó kedvűvé tesz (ha ennyi fűszer mellett olykor elmenne az ember kedve). A citromfű most éppen regenerálódik, mert szörp-készítés céljára lenyírtam belőle, bár még így is csak az 1/5-ével lett kisebb. Most inkább hagyom egy kicsit. A kakukkfű-bokrocskák virágoznak - aranyos kis kék virágjuk van.

A lestyán méltóságosan áll a fűszerkert elején, alatta egy kisebb zsázsa-ültetvény bújik meg ( egy régi alumínium jégkockatartóba vetettem). Az izsóp feltartóztathatatlanul terebélyesedik. A tárkony pedig a combomig ér (nem vicc). A néhány hete kiültetett édeskömény-palánták is nagyon szép erősek. És legnagyobb örömömre kibújt az ánizs, amiről már lemondtam. Nagyon-nagyon picinyke, de már egy szem kicsi levél is ánizs illatú. A koriandert is kiültettem, remélem, szépen kifejlődik és azt is lehet használni. A borsikafűről nem feledkezhetem el:

Apró, hosszúkás levele van. Szinte jellegtelen növény. De ebből szinte mindig használok, látszik is a sok lenyisszantott szárvég :-)

De a legszebbek most a levendulák a bejárat mellett. Jót tett nekik a tavaszi metszés, nemsokára virágozni fognak. Mint a gyertyák, úgy állnak a virágos szálak.

Van mellettük egy curry-növény, azaz szalmagyopár, ő egymaga illatban elviszi a környéket. Erős, kicsit szúrós, de jó illat...  Ő is hamarosan virágzik...

És a fóliasátorban is nagy élet van: az oda vetett zamatos turbolya szép, élénk zöld. Mindenfelé kapor jött elő (ezt a növényt nem nagyon szeretem, de nem bántom, mert van, aki kedveli a családban). A kipikírozott bíborszínű bazsalikom gyönyörű, erős. Kiválogattam és kiültettem dobozkákba a balkonládába vetett majorannát és rozmaringot, nem sínylették meg, remélem, abból is lesz valami. (Amúgy kb. 40-40 lett belőlük!!!)

A régebben dugványozott rozmaring-palánták is erősödnek, tehát bátran lehet a leírt módon így szaporítani (homok és föld keveréke, letakarva egy fóliával vagy zacskó alatt - ez jelenti neki a "fóliát", öntözgetve természetesen).

A mai "séta" pedig a fűszerkert kigazolása volt így eső után. Így még szebb. A közepén egy kör alakú ágyásba egy levendulát ültettem nemrég. Aprócska kis növény volt egy árudában... Már ad virágot, ha csak pár szálat is.

Amivel tehát most süthetek-főzhetek: szurokfű (oregánó), majoranna, kakukkfű, lestyán, borsikafű :-D, izsóp, zamatos turbolya, kapor...

Tényleg kár, hogy nem vetettem nyulat, ahogy férjem mondta :-), akkor most valami fűszeres nyúl lehetne ebédre... :-)

A répatorta receptjét azért nem írtam le, mert több száz található az interneten, inkább a saját tapasztalatomat osztottam meg. Az pedig az, hogy a fő különbség talán abban lehet, hogy mennyi a liszt és a sárgarépa aránya. (És van egy olyan érzésem, hogy a répa minősége is számít: a marcipánoshoz piacit használtam, mert nem akartam a fogyatkozó itthonit használni, az aszalt gyümölcsöshöz már az itthonit, mert olyan rossznak találtam előbbit.)

Nos, a répatorta receptjét és ötletét eredetileg a Praktika c. magazin tavalyi, 2011-es áprilisi számában találtam. Sokalltam a 6 tojást bele, így más receptet kerestem. (Nem tudom, honnan van, de hasonló, mint mindegyik.)

Hozzávalók: 25-30 dkg liszt, 3 tojás, 25-30 dkg reszelt sárgarépa, 1,5 dl naproforgó olaj, 15 dkg porcukor (25 helyett), 1 csomag vaníliás cukor, kis fahéj, 1 csomag sütőpor, csipet só. Lehet még beletenni 15 dkg darált mandulát, 1 citrom reszelt héját.

Elkészítés - röviden, átláthatóan írom, én nem szeretek ilyenkor hosszú körmondatokat olvasni. Egyébként gyakorlatilag egy piskótát készítünk:

• sárgarépát lereszelni,
• tojássárgákat a cukor felével összekeverni (habosra) + olajat lassan belecsorgatni + sárgarépát (és a citromhéjat) hozzáadni,
• lisztet összekeverni a sütőporral (+ mandula),
• ezt beleforgatni a tojásos krémbe,
• tojásfehérjéket fölverni csipet sóval és a többi cukorral,
• ezt a tésztával összeforgatni,
• sütés (180 fokon, 40-50 perc alatt),
• marcipánt porcukron kinyújtani és a kihűlt tésztára rátenni, "faragni",
• férjjel édes kis figurákat gyúrogatni :-)

Az aszalt gyümölcsös répatorta receptje a Nők lapja Konyha 2012. márciusi számában volt benne. Ennek leírását most mellőzném, mindössze annyit róla, hogy majdnem kétszer annyi sárgarépa volt benne, mint liszt, használ még barna cukrot és reszelt almát is, és otthon talált aszalt gyümölcsöket tettem bele (nálunk mindig van, mert néha napján, ünnepkor aszalt gyümölcsös hús van ebédre). Ettől lett az állaga nem annyira száraz piskótaszerű. A recept még citrommázat tesz rá, azt időhiány miatt elhagytam, egyszerűen porcukorral megszórtam.

Ma is találtam egy répatorta-receptet, az előbbire hajazott inkább.

Énszilvikém hangjából azt olvastam ki, hogy igen csak szomorkodik a nagyon kevéske csapadék miatt. Mi is, más is. Bár a férjem kimondottan olyan növényekre vadászik faiskolákban, árudákban, amik bírják ezt a klímát. Most én sem vetek, pedig én is szerettem volna még néhány fűszerfélét szabadföldbe vetni.

De, hogy a bosszankodásunknak elejét vegyük, öntözünk és férjem néhány éve kitalálta, hogy vegyünk egy víztartályt. Így is lett: méretét tekintve 1000 l-es, raklapra van rászerelve, műanyagból van. (Kb. 15-16 ezer forintba került.) Van még egy nagyobb hordónk egy csatorna alatt felállítva, de az nyitott, abból jobban párolog és persze időnként el is fogy a víz az öntözéshez. Szóval ezt a tartályt felállítottuk (téglákra, hogy ne rohadjon el a raklap) a garázs mögött, a bokrok közé.

A garázsról folyik bele a víz, de az első "esőterelgetés"-ek után többször is átalakította a férjem, hogy minél több vizet elnyeljen és ne a földön follyék el. Próbálgatni kell. Abból öntözünk. Van rajta egy csap, de most azt nem használjuk, össze van kötve a tartály egy gumicsővel a fóliasátorral és oda szoktunk engedni bele vizet előre, nem öntözéskor, hogy ott átmelegedjen. Ez most már nem számít, de márciusban még fontos volt, hogy a magok langyos vizet kapjanak. Egy kicsit lejt a kert, és a tartály is lábakon áll, így egyszerűen a hajszálcsövesség elvét használtuk ki. (A csövet bedugjuk, ha nem kell a víz, tehát nem folyik el.)

Nos, így mentjük mi a vizet. Muszáj, a férjem méri a csapadék mennyiségét és eddig - tehát 4-5 hónap alatt - nem esett még összesen 100 mm errefelé.

Fanni egy kedves, olykor akaratos, okos 17-éves. Tavaly a szülinapjára egy szép, apró virágos sálat ajándékoztunk neki. Felderült az arca, tetszett neki :-) Rögtön megnézte a varrási módot, a mintát és mielőtt hazament, felkötötte. Ahogy én nem tudom. Tükör, igazítgatások, a rojtok átcsoportosítása. Ez ő. Kézügyesség, jó meglátás, ízlés.

Őszintén szólva, ezért a tudásáért irigylem. Jó a nyelvérzéke is. Nyelvtanár vagyok, így ezt hamar észrevettem. Ezt mások irigyelhetik tőle. Hm... jó lenne, ha ő ezt tudná és értékelné. Remélem, fogja.

Azt is hallottam, hogy jókat tud írni. Ez sokszor jól jön, emlékszem az egyetemen akadt olyan, aki érettségivel nem tudott megfogalmazni egy kérvényt. Amúgy én is kiváncsi lennék az írásaira. Szereti a földrajzot is :-) Hurrá! És van benne valami a 17-évesek dacosságából a kedvességével együtt. Palacsintával kínált, hagyta, hogy Csenge széttúrja az íróasztalát, amikor náluk jártunk néha. De olykor súlyos dolgokat dörgöl a felnőttek orra alá.

Ezek "Fanni fűszerei", ami egyedivé teszi, ahogy mindannyiunkban mások az arányok, az adottségok: az erő, az értelem, humor, (jó) akarat, néha dac. Úgy hiszem, Isten áldotta adottságok. Így hát ne is pazaroljunk...!

► Néhány szakácskönyv:

  Francia szakácsköny (elnézést, Miklós), Modern magyar konyha, Horváth Ilona szakácskönyve (számomra),

► Fűszerek könyve :-)

► Anyukánk, nagymamánk állandó elérhetőségben (telefon, SMS),

      ha már nincsenek velünk, egy fohásznyi kérés: "Most segíts, Nagyika...!"

► Családunk - kóstol, krémet nyaldos, segít, beleszól,fenntart :),elmosogat, dicsér, építő kritikát mond (remélhetőleg, de legalább őszinte), kívánságlistát lead,

► Férj - ez külön pont!

► Blogolvasók, ismerősök kommentjei, bejegyzései :-),

► Jó tálak, edények, eszközök,

► Szép tálalók, tányérok, díszek,

► és nem utolsósorban mi magunk :-)

Alpont: Kollégiumban / albérletben nélkülözhetetlenek!

• szűrő (pl. tésztához - gyakori kollégiumi étel),
• vágódeszkák (otthonról kapott kolbászhoz, sütihez),
• só, bors (-őrlő is lehet, bár azt más is értékelheti), paprika,
• evőeszközök, egy éles kés,
• legalább egy mély és egy lapos tányér,
• bögrék - teához, VBK-hoz,
• tányéralátét - szabadon rátehető akár könyvre is (de az Eurázsia természetföldrajza és a Bevezetés a geográfia történetébe, valamint a Nyelvészet jegyzetekre inkább ne tegyük),
• Angéla barátnőm szerint a gyúródeszka és a sodrófa is fontos :-) - nagggyon jó háziasszony volt már az egyetemen,
• kollégista/albérlő gyermekünknek a mi elérhetőségünk,
• adhatunk neki talpas poharat. Ha már iszik valami alkohol-tartalmút, finom bort igyon (ne a töményekre menjen rá) és azt kultúráltan tegye,
• adjunk neki egy balkonládát, benne fűszerekkel :-)  (elvégre néha mi is az őrületbe kergethetjük drága gyermekünket az ötleteinkkel, nemcsak ő minket) - tehetünk bele metélőhagymát, zsázsát, koriandert, petrezselymet,
• és maga Angéla :-)