Már végképp nem tudtam tovább várni: vasárnap ebédre finom fűszeres étel került az asztalra. A rozmaringhoz folyamodtam, van néhány cserepes növény benn, abból vágtam (bár már ők is a teraszon laknak).

Egyszerű kis étel: rozmaringos-olívabogyós hús (rizzsel).

A húst apróra vágtam, olajon lepirítottam, majd kevés vízzel pároltam, amíg puha nem lett. Majd a végén beleszórtam a kis darabokra vágott olívabogyót és néhány rozmaringágat. Nem szeretem a rozmaringot apróra vágni, mert sokan így bizalmatlanabbul eszik, ki-kiveszik belőle a rozmaringot, nem szeretik rágcsálni. Így inkább a végén hagyom, hadd párolódjon, vegye át az ízét. Ezt egyelőre így csinálom, de szeretném kipróbálni, hogyan célszerűbb ezt a fűszert használni, hogy jobban kijöjjön az íze.

Mindezen felbuzdulva ma is fűszereztem egyébként (gombás-sonkás-borsikafüves tészta).

Rövid riportokkal rukkoltam elő nemrég a blogon: a környezetemben élő emberekkel beszélgettem. Nem (csak) azért, mert valami nagy dolgot felmutattak, hanem hogy megismerkedjünk világlátásukkal, és mert értékesek, tehetségesek valamiben – mindannyiunkhoz hasonlóan. Csalódásaink, kérdéseink mellett rövid üzenet ez meglátni a másikban az Embert.

Ezúttal Tóthné Zsuzsa volt riportalanyom. Székesfehérváron él, két (2,5 :-) ) felnőtt gyerek édesanyja, közalkalmazott.

Mi a kedvenc zenéd?

• Most a jazz. De ez változik.

Mit olvasol mostanában? Mit szeretsz olvasni?

• Most egy Philipp Vandenberg-könyvet olvasok, történelmi regények, de ez is változó.

Ha stílus, akkor modern vagy klasszikus?

• Klasszikus.

Mi a kedvenc helyed az otthonodban?

• A konyha. És a fürdőkád, szeretem a fürdőkádamat.

Kávé vagy tea?

• Kávé.

Ha fűszer, akkor...?

• Fahéj.

Mit teszel a pörköltbe, hogy különleges legyen?

• Nem szoktam a pörköltet különlegessé tenni, a pörkölt az pörkölt.

Iszol-e bort vasárnap ebéd után, és ha igen, milyet?

• Csak fehéret és akkor ha van.

Van-e otthon behűtve bor?

• Nincs. Amúgy van. Van! Persze.

Hogyan gondolsz a kertre?

•  Alig várom, hogy mehessek.

Hogyan fejeznéd be: Amit anyám a legjobban készít, az a...

• Sütemények.

Mire emlékszel a nagyszüleidről?

• Süteményekre, az együtt sütésre.

Mi a szüleid legjobb tulajdonsága?

• Őszinteség.

Mire vagy a legbüszkébb?

• A gyerekeimre.

Szoktál-e sétálni?

• Igen.

Hová utaztál el utoljára és milyen érdekes, szép dolgot láttál ott?

• Mohácsra, a busójárásra. A csónakos felvonulás, az érdekes volt... amikor csónakkal átkeltek a Dunán.

Mi a kedvenc úticélod?

• A hegyek! Erdők.

Mit üzensz az utánad jövőknek?

• Menjenek sokat a hegyekbe!

Mi jut eszedbe erről a dalszövegről: "Kezdjetek el élni..."

• Több mindent kipróbáltam az életben és örülök neki. Amiket más kihagyott. Még az ejtőernyőzés vissza van.

Mi volt a legutóbbi jó hír az életedben?

• Ádám, a fiam felhívott egy nap, és azt mondta, hogy kinn van a telken és nyírja a bokrokat. Ez volt a névnapi ajándékom.

Hogy állsz a csokievéssel? Kedvenced?

• Nagyon jól! :-) A Szamos marcipánt nagyon szeretem, de szeretem a konyakos meggyet, a Ferrero Rocher-t is...

Kevéske időmben igyekszem egyik hobbimra is időt szánni: varrok. Illetve próbálkozom, leginkább valamilyen céllal - névnap, meglepetés Csengének, babaérkezésre.

Az eredmények szerények, de az utat nézem, és hogy már egy kicsit jobban megy, mint mondjuk nyáron :-)

 Szoptatós párna megrendelésre

Kötény egy jóbarát névnapjára és Csengének:

Új blog indul gyes-ről, gyed-ről visszatérő anyukáknak. Mivel ez a blog nem alkalmas a témával kapcsolatos hírek, gondolatok megosztására, más helyen szeretnék írni róla. Célom az, hogy képet vázoljak fel arról, milyen ma Magyarországon a munkakeresés egy újrakezdő anyának. Kérem, hogy aki úgy gondolja, hogy ismer hasonló cipőben járót, ossza meg vele a blogoldal címét, várom a gondolatokat, ötleteket. A témának sok oldala, lehetősége van.

A blogoldal címe: Egy újrakezdő anya, azaz: www.egyujrakezdoanya.blogspot.com

(A bejegyzések rendszeressége függ a munkakeresés során előforduló eseményektől, körülményektől, lehetőségektől.)

Köszönöm szépen!

Kertünkben megkezdődött az évelő fűszernövények nyírása, már amit az időjárás engedett. Segítségünkre sietett Csenge, közel 3 éves kislányunk. Férj elkezdte metszeni a gyümölcsfákat (28 van belőlük, de nem mindegyik kerül a kezei közé).

Úgy tűnik, Bendegúz kutyánk megtanult a köveken járni. Lehet, hogy idén tavasszal nem rohangál át a friss vetésen sem?

A rozmaringbokor sikeresen túlélte a telet. :-)

Az elvetett zsázsamagok kikeltek és szépen növekednek, már 1,5 centisek. Kezdek recepteket böngészni.

És végül: Ildikó Bogi kb. 1 hónapja gyógy- és fűszernövénytermesztési tanfolyamot kezdett (e-learning-es módszerrel). Yes!

Szeretem a tél végén ezt a kis átmenetet, amikor már megérezni, hogy kezdődik egy új idény, de még nem történik semmi.

És ne feledjük a tavalyi nyarat... a már gyűrődő almát...

...és az ácsingózó muskátlit a kamrában...

Nem bírtam tovább és vetni kezdtem: zsázsát, cserépbe. Miért pont zsázsa?

• gyorsan növő egynyári növény (vasárnap vetettem, mára keddre már kezd kibújni),
• friss!!!,
• íze a retekhez hasonló - reggelire kenyérhez, -re, salátához fogom használni, használható túróhoz, tojásos ételekhez, burgonyához.
• étvágyfokozó, emésztésjavító, vértisztító hatása van.

(Forrás: Dr. Paul Seitz: Fűszernövények)

Mindezt látva, természetesen Csenge is nyomban kerített egy cserepet és földezett, vetett... 3 fokban, térdig, könyékig koszosan :-) Hajrá, (majdnem) óvodásokat a kertekbe!

Hétvégén beleszagoltam a levegőbe és éreztem!!! Itt van, már valahol a kertek végében jár... Persze, még keménykedik Tél Tábornok, felvág az éjszakai fagyával és a hószállingózással, de nem lehet nem észrevenni, egészen apró dolgokban.

Tervezgetés, vékonyabb sapka elővétele, eggyel kevesebb nadrág a gyermekre, hóvirág, társa, a téltemető, kibújó növénykék, kisgyermekek körülöttünk, akik hamarosan családba érkeznek, sokasodó magok, újabb tervezgetések, színesebb textilek az otthonba, kiegészítőknek, egyre merészebb ötletek, mit hogyan fessünk majd le, hová kiránduljunk idén, ha csak kicsit is.

Helloooo, Tavaaasz!!!

Amikor nagyapám után jópár évvel nagyanyám is eltávozott az élők sorából, anyukám két év után nekiállt kipakolni a házukat. Akkor talált a sok holmi között egy tépet szélű A3-as papírt, rajta halvány ceruzarajzokkal, körökkel és elhalványult feliratokkal. Egyszer csak felismerte: amikor az üres telken álló házba költöztek, nagyapám gondosan megtervezte (nem felskiccelte!), hogy milyen fát hová fog ültetni, sokfélét és sokat. Volt vagy 5-6 mogyoróbokor, ringló, két fajta alma, egy bőven termő cseresznye, egy nagyobb szemű cseresznye, két meggyfa, szilvafa, két (vagy három?) diófa, egy aprószemű körte, és meghagyták a veteményeskertben a fenyőfát. Emiatt ugyan alatta gyérebben termett a hagyma, a sárgarépa, de ragaszkodtak hozzá...

És természetesen egy szederfa is állt a ház közelében. Mert falun ház nem volt szederfa nélkül. Így volt ez férjeméknél is, bár a felújítással sajnos a rossz állapotban (és rossz helyen) lévő szedernek is mennie kellett. Gyümölcsfából itt is van sokfajta. Számon tartják, melyik mikor terem, mennyit, mikor hogyan alakult a termés. Lehetőleg folyamatosan legyen gyümölcs, és eltenni is lehessen belőle (lekvárt, ivólevet).

Az előkert a dísznövényeké, illetve díszfáké: császárfa, japán cédrus, fenyőfák (+ sziklakert, cserszömörce, néhány tuja, és a férjem két bonsai-t is nevelget). Itt azonban díszlik egy kakukktojás: gingko biloba (valószínűleg nem sok falusi kertben díszlett és díszlik egy ilyen példány). Régen az volt ugyanis a szokás, hogy amikor fiatalasszony került a házhoz, a férj ültetett egy fát. Természetesen gyümölcsfát. De Ildikó Bogi talán felmenőihez hűen a gingkohoz ragaszkodott...