Már végképp nem tudtam tovább várni: vasárnap ebédre finom fűszeres étel került az asztalra. A rozmaringhoz folyamodtam, van néhány cserepes növény benn, abból vágtam (bár már ők is a teraszon laknak).

Egyszerű kis étel: rozmaringos-olívabogyós hús (rizzsel).

A húst apróra vágtam, olajon lepirítottam, majd kevés vízzel pároltam, amíg puha nem lett. Majd a végén beleszórtam a kis darabokra vágott olívabogyót és néhány rozmaringágat. Nem szeretem a rozmaringot apróra vágni, mert sokan így bizalmatlanabbul eszik, ki-kiveszik belőle a rozmaringot, nem szeretik rágcsálni. Így inkább a végén hagyom, hadd párolódjon, vegye át az ízét. Ezt egyelőre így csinálom, de szeretném kipróbálni, hogyan célszerűbb ezt a fűszert használni, hogy jobban kijöjjön az íze.

Mindezen felbuzdulva ma is fűszereztem egyébként (gombás-sonkás-borsikafüves tészta).

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.