Legutóbbi "lekváros" inspirátorom egy, a környéken élő fiatalasszony, anyuka, Kovács Szilvi volt. A havi megyei termékvásáron találkoztam vele. Mosolygott, kreatív volt, tovább mosolygott, és percekig kellett várnom, hogy pár szót beszéljek vele, annyi ember volt kiváncsi a portékájára. Hm... nem tudtam ellenállni egy lekvárjának:

   .

 Alkonyat lekvár 

Azóta figyel a spájzban (a lekvár, Szilvi otthon süt, főz... mosolyog :-)  ). Szilvi, remélem úgy látod, méltó helyre került: a szeder és a mentás-vodkás közé tettem. Felbontsam? Ne bontsam? Nem bontom, még ellenállok. Egyébként valóban méltó hely kellett neki, különleges áru: ötletes, szép, finom. Tartalma: narancs, cukor, almapektin, bodzabogyó, szilva, méz. Elképzelem, ahogy készíti Szilvi:

"Teszek bele egy kicsit ebből... ráfolyatok abból... Wow!"

Szerintem, ha a lekvárjaira néz az ember, azok maguk Szilvi. Színesek, kreatívak. Rákézdeztem pl. gesztenyés cseresznyére: "Kaptam egy ihletet, hogy nekem ezt össze kell tennem." Köszönjük, Szilvi, várjuk a napfelkeltét is! :-)

Egy vödör szilvával kezdődött... Éva néni becsöngetett, átnyújtotta, megköszöntem, recepteket kutattam, megsütöttem... és most már a spájzban vannak. (Sütöttem, sütögettem úgy 3 órán keresztül, ráadásul férj féltve őrzött vörös borából is tettem hozzá... de nem sokat, becsszó.) Nem főztem már évek óta liternyi barackot, epret... nem, nálam most jött el a nagy lekvárfőzés kezdete.

Azóta szederlekvár is került a polcra (kevéske, drágán), és a hétvégén készítettem lilahagyma-lekvárt, és mivel sok hullott almánk van, kétféle almalekvárt: fahéjast és mentás-vodkás almalekvárt. Tapasztalat: ízlelgetni kell és próbálkozni ízekkel. Gondoljunk a süteményben való felhasználásán kívül piritósra, húsokra (nasira... Norbira ilyenkor ne gondoljunk egy kicsit).

Ötletadó lekvár íz-lista - még vannak gyümölcsök:

• rumos-mákos szilva,
• fűszeres ribizke,
• mentás eper,
• mentás alma,
• fahéjas alma,
• kakukkfüves alma,
• vaníliás fekete ribizli,
• pálinkás sárgabarack,
• zölddió befőtt,
• fekete és fehér ribizli,
• thai chili-lekvár,
• csokis-cseresznyés-pálinkás lekvár,
• gesztenyés cseresznye,
• cseresznyés ribizke,
• szeder-szőlő-bodza.

Egy évvel ezelőtt egy vásárban szép kitűzőt vettem. Nagyon szeretem, többféle ruhához fel tudom venni, más színnel másképp mutat. Motoszkált bennem a kérdés: nem lehet olyan bonyolult elkészíteni... és máshoz is lehet használni. Vidámságot ad, nőiességet. Egészen apró kis dísz, de nekem tetszik.

1. Csenge szobájába készült, az ágya fölött lóg ez a fehér gömb, rajta a díszekkel:

2. Szilvi barátnőmnek készítettem ajándékba - kitűző.

3. Egy használt kalap új szerepben (nem is gondolta volna...) - piros, szalma, mert ellenállunk az ősznek... még egy kicsit...

               Ilyen volt:                                                   Ilyen lett:

(Nem, nem, ez valóban nem a fűszerekről szól, bár annak köszönhető, hogy kreatívabb lettem.)

Kérdés: Mit lehet kezdeni ezzel a szép fűszernövénnyel? Íze: ánizsos, kissé mentás. Eredete: Dél-kelet-Ázsia.

Válasz: thai ebédet.

Amire szükség volt: sertéshús (combot vettünk), hagyma, szójaszósz (kb. 2 evőkanál), thai bazsalikom és hozzá egy kis kukta, aki felaprítja nekünk a fűszert :-) , só, bors. És egy palack jól választott finom bor. (Jól fel is adjuk a leckét a vinotékában: "Jó napot kívánok! Thai ételhez keresek bort.")

Amire nem volt szükség:  nem kell az idegenkedés új ízektől, kis időre tegyük félre a Kína iránti ellenérzésünket is, feltéve ha van ilyen (de nekünk, magyaroknak, ugyebár, nincs).

Elkészítés: gyakorlatilag úgy készítjük, mint a pörköltet (természetesen paprika nélkül), célszerű a szójaszószba előtte pácként félretenni a húst - jó, ha ezt az ízt kicsit magába zárja a hús. Az apróra vágott bazsalikomot a végén tegyük bele.

Köret: rizs - és akkor nagyon autentikusak leszünk, ám mi saját igény szerint tócsnival fogyasztottuk.

Hatás: lásd Kína népessége :-)

Vendégek: Miklósa Erika, operaénekes, ifj. Figula Mihály, borász és Takács Lajos, séf.

"A '08-as, '-09-es borok kifejezetten szomorúak voltak. Azóta vidámabb borokat is készítünk." (ifj. Figula Mihály, 2008-ban veszítette el az édesapját)

"A furmint és az olaszrizling fogja meghatározni Magyarország jövőjét." (ifj. Figula Mihály)

"A nagy fajta alkalmazkodik a talajhoz és alkalmazkodik az emberhez." (ifj. Figula Mihály)

"... az olaszrizling. Elegáns, fűszeres bor. (...) Készítője szerint tavaly sok odafigyelést igényelt ez a bor, de megérte. Csopakot Magyarország második legjobb olaszrizling-vidékének választották." (Borvacsora)

"(A new york-i Metropolitan) 4300 férőhelyes színház. Annak a súlya alatt borzasztóan össze lehet roppanni." (Miklósa Erika)

"Elvállaltam, hogy eléneklem a himnuszt az olimpikonok bevonulásánál a Puskás Stadionban. De nem számítottam arra az érzelmi sokkhatásra, ami ért." (Miklósa Erika)

"Egytől egyig közösségteremtő emberek vagytok. Nem a tömeg után mentek. (...) ...például Erika Te kiállsz a bakonyi asszonyok élére." (Nagy Sándor, műsorvezető)

"Ha valaki elmegy egy Borműves rendezvényre, azt látja, hogy büszkék egymásra, kóstoltatják egymás borát. (...) Ők az első generáció, kérdés, hogy mi, a második generáció mit tudunk csinálni. (...) Ők két-három generáció feladatát végezték el. Benne volt a génjeikben." (ifj. Figula Mihály)

"... hogy az étterembe költözzön vissza a lélek." (Takács Lajos)

"... ez a bor 2007. óta nem készült. Ez a Szirémusz." (ifj. Figula Mihály)

    "... van benne valami nemesség..." (Miklósa Erika)

    "... és ártatlanság..." (Nagy Sándor)

    "Ez egy magas alkohol-tartalmú bor, nagy testtel, ugyanakkor nagyon elegáns. Intelligens és elegáns bor szeretnék készíteni." (ifj. Figula Mihály)

"Megkérdezték apámat, melyik a kedvenc bora. Azt mondta: a fiam bora." (ifj. Figula Mihály)

"Egészen finoman terelgetett engem erre az útra." (ifj. Figula Mihály)

"Nincsenek fantázianevek a Figula Pincénél. Egyszerűen ráírjuk, honnan van." (ifj. Figula Mihály)

"... teljes hangerővel hallgattam a Red Hot Chili Peppers új lemezéről az első számot." (Miklósa Erika)

"Amikor meghalt Freddy Mercury, akkor láttam a tv-ben egy filmet, ahol Queen és Mozart váltotta egymást, Bejart-táncosokkal, Versacce-ruhákban. Fantasztikus volt." (ifj. Figula Mihály)

"Ez mind-mind, az étkezés, a bor, a zene, szerves része az életünknek." (Miklósa Erika)

"... minden közhely felesleges a borivásnál..." (ifj. Figula Mihály)

"Mit szóltok a desszerhez?" (Nagy Sándor)

        "Ez is jó ízlésre vall." (Miklósa Erika)

        Desszert: keserűcsokoládé-torta vörösgyümölcsökkel  + 2008-as cabernet franc

"Azért a juhfark, mert fiatalos vagy." (ifj. Figula Mihály Nagy Sándornak adott bor kapcsán)

"Nagyon jól éreztem magam, nagyon szeretem az ilyen beszélgetéseket... amikor nincs képmutatás az asztal körül." (Nagy Sándor)

• sütőtök-krémleves,
• fűszerszárítás,
• tárkonyos raguleves,
• szőlőlekvár készítése,
• fügelekvár ? .... !
• almás sütik,
• tökfaragás,
• fűszermagok szedése,
• utolsó citromfű-, menta-szedés és szárítás,
• káposztás ételek készítése (mértékkel az áruk miatt) (káposzták, ez nem a ti évetek volt),
• brokkoli-krémleves,
• varrás,
• egy jó leveses szakácskönyv felkutatása,
• keríteni a nappali kanapéjára egy jóféle huzatot,
• teázni... sokat,
• elmenni a Balatonhoz,
• bort (forraltat) inni,
• csokit enni, finomat,
• megnézni a férjemmel egy jó filmet,
• blogokat olvasgatni,
• köszönni a blogolvasóknak a jó szavakat, üzeneteket,
• ajándékokat keresgetni karácsonyra,
• bokáig érő levelesben sétálni (gyere, Csenge!)
• megszeretgetni a fűszerkertet, hogy ennyi mindent adott :-) és a férjemet is, hogy elviselte ezt a blogoló-fűszerező-varró Ildikó Bogit :-)

(Istenem, köszönöm, hogy nő vagyok.)

30 évesen gyerekfej nagyságú daganatot találtak nálam (jóindulatút). Arra döbbentett rá, hogy az élet sokkal szebb, mint gondoltam. A műtét után elhatároztam (ösztönösen jutott eszembe ez a gondolat, látva a kórteremben lévőket, megsejtve valamit történetükből), hogy nőket, asszonyokat fogok fényképezni. Nem tettem. Mégis tele az album és még töltődik. Üzenetük ennyi: Thank God I'm a Woman.

Az album első képe talán anyai nagyanyámé (apai nagyanyámé is lehetne, aki 6 gyereket nevelt fel férjével a háborúban), akkor kaptam róla teljes képet, amikor hónapokkal a halála után kipakoltuk a házát hosszas munkával, meg-megállva anyukámmal. A Dédiről Csengének is sokat mesélek. A másik kép anyámé. Az arcuk mellett a házasságuk, az életük. Amit választottak, amit szerettek, szeret, amit feladtak, a családjuk. Szerintem legtöbbünk "albumában" ők állnak legelöl. Így jó.

A többi kép legtöbbje korombéli nőké, de idősebbek is akadnak közöttük. Valahogy mindegyiknél az az érzésem, hogy ők az igazi "született feleségek" - a sok döntésükben hajlanak a férjeik felé. De előfordul az is, hogy a sarkukra állnak. Szép történeteik és szomorúak is akadnak. Azokat sajnálom közülük, akik túl sokat feladtak mindezért és akikkel baj történt, bármi.

Ebben az albumban erő van - a kitartás, a munka, a szeretet, a józanság, az ölelés, a figyelem ereje. Azt hiszem, ha kételkedünk valamiben vagy akadályba ütközünk, jó megállni és felnézni az égre ezt gondolva: Thank God I'm a Woman. És ez kicsit amolyan összefogódzkodás is, erőt adó.

Ez a bejegyzés nem jöhetett volna létre Csenge és az ideköltözésem nélkül. Így lett teljes az album, kellett az anyai érzés és a fűszerkert hozzá.

Romokban heversz. Tépázza a szél a leveleidet, sátradat. Vagy csak kihevered, amit kértünk tőled. Csapzott gyümölcsfák, elszáradó fűszerek, romló paradicsomok, még mindig adsz... rövidülő napok, esős idők. De nekünk így is fontos vagy. Indultunk nagy reményekkel, zöldülve, értek veszteségek és kisebb-nagyobb eredményeink is voltak (nézd a kamrát és a család arcát). Még sok dolgunk van nálad, aztán jöhet a szántó ember lovával. Aztán a téli hó a cicanyomokkal... Köszönettel: Ildikó Bogi :-)

Soha ne utasítsd vissza, ha szüretelni hívnak! A bor most nem (olyan) fontos. Légy részese ennek, hangulata, szinte varázsa van. Mert egyszerűen csak részese lehetsz egy különleges eseménynek. Ha egy borásznak 30-40 dobása van életében, akkor közel az eredményhez, a terméshez, az évi munkájában veszel részt. Mustot kóstolhatsz - ízeset, édeset, zamatosat avagy vízizűt. Jókedved lesz, esetleg eszel egy jót. Sokféle emberrel találkozhatsz.

Nekem a szüret egy időutazás a gyerekkoromba. Balatonra. Ott volt a nagy szőlőbirtok, benn az üdülőövezet kellős közepén, egyben az egykori szőlőtelepen. Sokszor nyirkos szőlőlevelek jutnak eszembe, mert esett rendesen, nagypapám irányított mindenkit, napszámosok jöttek, aztán apu vitte haza autóval. Dolgozott a prés, ment a szőlő bele a nagy kádba. És a must szaga. Munkás dolog volt ez és ma is az. Most is benne van a levegőben a mustillat, de most minden más. A kislányom viszi a kisvödröt, nézi a darálót, a férjem a fokolót, "évértékel", szöszmötöl a pincében. Elillantak az évek, de ők visszahoznak valamit. Köszönöm, Istenem...!

Ha beleszagolunk a levegőbe és körbenézünk, visszatérő illatok piszkálják az orrunkat: száraz levél-szag, erjedő bor-szag, iskolaszag, aratásszag, káposztaszag, utolsó esküvők illata... - Ősz-szag van. Hát megjöttél... már vártalak.

Mert hozol nekem sütőtök-krémlevest tökmaggal, mustot, egy utolsó lecsót, meleg őszi napokat, kirándulni-valót és remélhetőleg esőset is, pattogó kályhát. És valami olyat, amit csak az ősz adhat: egy kis hátradőlést, vagyis inkább számvetést. Szeretlek, Ősz, már vártunk...