A hosszú tél nem múlt el kis változások, ajándékok nélkül. Mindig örültem nekik...

Van köztük egészen új és akad váratlanul előbukkant régi tárgy is. Utóbbira ránézek, eszembe jut az az idő, amikor fontosak voltak nekem, használtam őket. Pár éve, néhány éve, 10 éve... És mintha tükröt tartanának és kérdeznének:

Mennyit és miben változtál azóta? Hű maradtál önmagadhoz? Miféle újdonságaid vannak? Ki ez a gyermek? És ki ez a férfi? És Te tudsz főzni...? Stb.

Az újakra is jó nézni, mert úgy lettek, hogy egyrészt jól döntöttem a vásárlásukkor, másrészt nagy része van benne a férjemnek, aki hagyta, hogy kibontakozzak, szabad kezet ad nekem jópár dologban, harmadrészt, akitől kaptam, jól választott.

:-)

Egy tea- és kávékészítő - mert nagyon szeretek teázni.

Egy polc a konyhában - hogy ne "csak" egy szimmetrikus nagy falunk legyen.

Két tál - nem túl nagyok, de pl. kétféleképpen ízesíthetek egy adott ételt, netán kétfélét is süthetek.

Egy levendulás tányéralátét (nem tudtam otthagyni).

Egy Bogi feliratú csuporféleség - még az egyetemi évekből... hajjaj...

Egy varrós-sarok - szintén kis polcokkal, kalappal, szalagokkal, csipkékkel, férjem festményével...

Egy helyére került régi bútordarab - mert jól mutat a rózsaszín fal előtt (az előszobánkban).

És a gitárom - el volt törve, lemondtam róla, virágot szerettem volna ültetni bele, de a férjem megragasztotta, és újra szól. És tényleg folyton emlékeztet valamire...

... hogy az alap az időjárás (hiába ágálunk ellene), de ezt ki is lehet használni,

... hogy kis munka, lassan beérő zöldség, és a lényeg, hogy tudom, mit eszek,

... hogy fontos az összkép is egy kertben,

... hogy a kutyánk is szereti, ha kint teszünk-veszünk (kivéve, ha üzenetet kap a többiektől),

... hogy kell egy pad a kertbe - nézelődni, olvasni, nézni pl. .... a fűszereket,

... hogy anyósom soha nem vet egy helyre ugyanolyan növényt,

... hogy az olcsó mag becsapós - nem a minősége miatt, hanem a mennyiség és az ár miatt (jobbféle vagy különlegesebb fajtából jóval kisebb mennyiséget találunk a kis tasakban),

... hogy jó nyitott szemmel járni,

... hogy dicsérni is lehet és nekünk is jól esik ez,

... hogy próbálkozni a szokásos fajtákon kívül jó,

... hogy receptekkel próbálkozni még jobb,

... hogy kint lenni a kertben jó.

Végre tavasz van :-) április 10-re... csakhogy végre...

Csizma le, téli kabát le, munkásruhák föl, kertbe ki, magokat elő! Vetés indul.

Kísérletképpen kisebb "fóliasátorral" is próbálkozom. Mert nem tudom elhinni, hogy csak a nagy, hiperszuper fóliákkal lehet boldogulni. A kis méretű is sokféleképpen elkészíthető és használható. Alapja: régi ablakkereteket bányásztunk elő, kerete: tégla, majd deszka.

A téglás mód nem vált be - dűlnek jobbra-balra, ráadásul az ablakkeret is félrecsúszik, ha megpróbálom kinyitni az öntözéshez. Még a márciusi nagy havazás előtt eszkábáltam, arra gondolván, hogy húsvétkor saját retket eszünk majd. Ettünk, de nem sajátot. De a hézagos oldala ellenére a retek nem adta fel, és szépen bújuk. :-)

A deszkás fóliát férjem készítette, könnyen használható - nyitás, öntözés. Ide két-két fajta paradicsom és paprika került.

Szóval, elkezdődött...