Tegnap elmentünk egy festményvásárra. Valószínűleg minden városban akad ilyen néha, most még ide, kis falunkba is jutott a szórólapból: kortárs festők műveinek vására. Nem, nem vet fel minket a pénz, hogy százezrekért festményt vegyünk, csak egyre járt az agyunk a férjemmel: mi lenne, ha egyszerűen csak megnéznénk.

Tehát vasárnap délután, zimankó, óraátállítás után irány egy iskola folyosója, különterme.

Tájképek, kisvárosi részletek, aktok, puszta, virágok, arcképek... Ingerek. Jók!!! Férjem szerint annyira egysíkú dolgok érnek bennünket, átlagembert, hogy nagyon jó volt látni ezeket a festményeket.

Hm... Pozitív ingerek igenis vannak.

Egy napunk történései

Felkelünk kb. fél 8 - 8 körül. Csenge is ébredezik, bár talán az esős idő miatt most ő ébred utoljára. Felöltözünk, férjem kimegy faaprólékot vágni, begyújt a konyhában a sparheltbe, hogy mire mi megyünk, meleg legyen. Megreggelizünk: van saját készítésű padlizsánkrém is, sajt, egész jó kenyér a közeli boltból. A teavizet és Csenge tejét is a régi sparhelten melegítjük.

Esik, néha szakad az eső, kimenni nem lehet. Csenge négy plüssmackóval játszik - pelenkázza őket, öltözteti, beszélgetnek, vagy talál egy társasjátékot, azzal játszik. Ebédet főzök: gombalevest (tegnap ahogy beértünk a városba, megláttuk, hogy vargányát árulnak, juhejj, nyomban beszereztük a hozzávalókat még). Férjem és Csenge elmennek a helyi kisboltba néhány dologért a tésztához. Eláll az eső, de aztán újból szemerkélni kezd. Kész az ebéd, ebédelünk - hmmm, más ez a vagány vargánya, mint egy városi csiperke... Ebéd után Csenge alszik. Férjem a térképet böngészi, én a házat. "Kedves néni lakhatta" férjem szerint, valahogy úgy érzi.

Már nem esik. úgy döntünk, kimozdulunk. Előtte begyújtunk a kályhába, hogy meleg legyen, mire megjövünk. Átmegyünk a szomszéd faluba: tökös-mákos rétest szeretnénk enni!!! Lelombozódunk, sajnos csak nyáron árulnak. Sebaj, vegyünk tökolajat. Az sincs, nincs otthon az olajütő. De látunk zöld domboldalakat, pipáló erdőket, hatalmas kutyákat. Csönd van. Valami időtálló békesség ez, ahová mindig visszavágyik az ember. Mindig...

Elmegyünk a fürdőbe, Csenge nagyon jól érzi magát. Közösen lecsúszunk a piros csúzdán, ücsörgök a térdig érő gyerekmedencében, csobog mindenhonnan a víz, férjem addig úszik egyet. Aztán szedelőzködünk, megyünk vacsorázni: férjem marhapörköltet eszik gánicával, én camambersajttal és aszalt szilvával töltött pulykamellet. Egyszer élünk... Már beesteledik. Autózunk hazafelé, át az erdőn visz az aszfalt.

Hazaérünk. "Jé, itt a róka!" - kiállt fel a férjem, Csenge is kiváncsi Borókára. És tényleg: szaglászik, nézelődik, vár, szoktak neki adni valamit. Itt lakik az erdőszélen, egyszerűen eltűnik, majd visszajön. Este még sokszor kikukkantunk, még mindig ott van.

Jelen helyszín: 2012. októbere, Őrség.

Múltja: van.

Jövője: ? rajtunk is múlik.

Az ötlet a Fűszernövények (dr. Paul Seitz) könyvből származik - Saltimbocca olasz ételkülönlegesség alapján. A csirkemell a mélyhűtőben hevert. A zsálya két nagy bokorral növöget a kertben. A családnak pedig ebéd kellett.

1. Csirkemellet (éppen csontos) megmosni, fölösleget levágni.

2. Bevágni két oldalról és beletenni zsályaleveleket, sonkát - ízeset, finomat! (ne a bolti gépsonkára gondoljunk, egyébként pedig ha jó minőséget veszünk, kevés is elegendő). Ne spóroljunk a zsályával, de tartsunk be egy határt, itt arra gondolok, hogy a túl sok sem jó, esetleg már tolakodó lehet.

3. Süssük elő mindezt a serpenyőben - óvatosan helyezzük bele.

4. Tegyük át egy tepsibe / tálba és tegyünk rá is zsályaleveleket.

5. Süssük meg a sütőben! Az elején fóliával takarjuk le, hogy ne égjen meg a tetején a zsályalevél és a hús se.

Tálalás: rizs / krokett, savanyúság (ne túl erős, határozott ízű legyen, hagyjuk érvényesülni a zsályát).

Eredmény: szokatlan, de ízes étel. Ismerkedjünk a zsályával, ne csak mint gyógynövény (férjem rendszeresen fogyasztja telente teába), hanem úgy is, mint fűszer. Finom ízt ad a húsnak (megenni nem muszáj).

Tél előtt néhány fűszernövényt visszametszek. Mivel már szinte mindenből tettem el vagy folyamatban van, akinek szüksége van rá, szívesen felajánlom - kipróbálásra, új ízek kedvéért, vagy mert éppen elfogyott (ingyen):

kakukkfű

lestyán

kevés menta (nem túl jó már)

majoranna

zsálya

1. Hazavinni, megmosni.

2. Papíron vagy összekötve fellógatva megszárítani.

3. Leszedni a szárról.

4. Kézzel durvára vagy aprítóval összetörni.

5. Fűszeres üvegbe eltenni...

Vagy storno az egész - felhasználni azonnal valami finomságba... :-)

Az elsőnek érkező egy kis csokor levendulát is kap.

Ildikó Bogi

Ui.: Elképzelhető, hogy hamarosan el tudom juttatni Pápa felé, esetleg Kaposvárra. Székesfehérvárra is megoldható az eljuttatása.

Férfi és nő a Borvacsorát nézi. Kinek mi a fontos, mit talál érdekesnek...? Íme: férjem megjegyzései és címszavakban a gondolatok, amelyek engem megragadtak. A vendégek dr. Bussay László borász, Jakupcsek Gabriella műsorvezető és Pindroch Csaba színész voltak.

A férfi:

"Bussay? Akkor lesz szerémi zöld. Az csak két helyen van az országban, az egyik nála."

"Kár, hogy nem beszél a borász. Ő sokkal bölcsebbeket mond."

"Basszus, akkor már nem lesz szerémi zöld..."

"A Figula is azt mondta, hogy a rizling a szegények bora."

"Mennyire szeretnek magukról beszélni... Mindegyik csak magáról beszél. Nem kérdez egyik sem a másiktól semmit."

"Majdnem mindig édes borral szokták befejezni."

"Érdekes, hogy mindenfelé olaszrizling van, itt a móri borvidéken pedig híre-hamva sincs."

"Elbeszéltek egymás mellett."

"Szerintem nem érezte jól magát a Bussay köztük..."

A nő:

kudarc      alázat      minőségi idő      bepótoljuk      kurázsi      tálentumot továbbadni, slussz      példa, megfertőzöd      beszélsz hozzá      foglalkoztatós bor (komoly utóélete van)      apró praktikák              empírikus tudás      nagyon finom      közvetítesz      tisztának kell lenni      kegyelem      Jóisten      szelep      megveregetni a vállunkat      szerencsések vagyunk      megbecsülés      kommunista beidegződés      életem      csend (beszélni tud)      Zala      cabernet franc      jó kezekben      fekete bogyós gyümölcsök                       több idő (naplementéhez)

A fűszeres ételek szinte sugallják, hogy valami finom bort kell inni. Nem kell messzire mennem, van egy beszállítóm.

Többnyire a saját borával kínál (minden borász szerint a saját bora a legjobb), de olykor-olykor előhozakodik valami különlegességgel. Néha-néha betéved egy vinotékába, figyeli a nagyáruházak leárazásait (érdemes), és van egy-két borválasztásban igényes ismerőse is. Némely jófajta: kékfrankos, cabernet sauvignon, egri bikavér, cserszegi fűszeres, régebben egyszer kadarkát is hozott. Volt, hogy én is megleptem egy üveggel - semillon, zenit. De egy ideje megbízhatatlanná kezd válni emberem. Cirfandli-rajongó lett, már a második üveg került elő. Ez egy, Pécs környékén termesztett fajta, és tulajdonképpen igaza van a beszállítónak, valóban jól passzol a fűszeres ételeinkhez.

Hello, Mr Cirfandli, ma estére mit hozott?

2012. október 2. Most nem idézgetek, egyedül a vendégborásztól - úgy gondolom, most ez így jó. A borász pedig egy precíz, elegánsan viselkedő, szakmájáról mindent tudó hölgy: Bárdos Sarolta.

"... hazamegyek és arra gondolok, hogy ezek a borok sokkal jobbak az enyémnél..."

"Lehet, hogy erdész lettem volna..."

"Nagyon tanulságos a borkóstolás."

"A borász is emberből van. De mi nem nyeljük le."

"Borleírást nem jó írni. (...) Magad elé veszel 3-4 pohárral és akkor lehet róla írni. (...) Tudni kell, hogy a bor folyamatosan változik."

"Már a pohárba, ahogy belekerült a bor, látszik, hogy más."

"Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy melyik stádiumában szereti az aszút. (...) A frisset vagy az érettebbet." "Rendszeresen kapok SMS-t vasárnap reggel egy családtól, hogy most bontottak föl egy friss aszút." "Sokszor szoktam tanácsolni, amikor borús, esős vasárnap van, elő kell venni egy üveg aszőt és jókedvünk lesz."

"A dűlőhatárok nem kockás papír mellett lettek meghatározva, hanem így adta a természet."

"Ha egy fogyasztó el tudja dönteni, hogy jó bor vagy rossz bor, (...) akkor már jó alappal rendelkezik."

"Nagyon gyorsan érik a szőlő, talán még túl gyorsan is. (...) De hogy aszú lesz-e, azt még nem tudjuk."

"Szerencsések vagyunk. Nem csak a cukortartalom jó, hanem a savtartalom is."

"Annyira jó inni ezt. (...) Ezek a friss, ropogós savak... Nagyon vigyáznak arra, hogy frissek maradjanak a boraik (...) A 2005-ös év, az volt az az emlékezetes év, amikor nem volt nyár. Emlékszem, hogy szinte azt lehet mondani, hogy egy szerdára esett a nyár. Viszont szép, hosszú vénasszonyok nyara volt."

Túl sok... (nekem)

politika, vintage, autó, dekor, előírás, erőszakosember, reklám, mosószer, E, laknál-e-itt-ház, szemét, fekete, barna, finomliszt, fesztivál, gyorsaság, türelmetlenség, rusztikus, morzsa, sale, like, karácsonynovemberben, felszínesség, télapó - kéményenlejövő, felszínesség, helyszínelők, gyilkosságok, lopás... folyt. köv.

1. Gyúrd össze a tésztát és tedd be a hűtőbe (formázhatóbb).

2. Készítsd el a tölteléket.

3. Süsd meg.

4. Mondj áldást és fogyasszátok el!

 A tészta alapját sokféleképpen el lehet készíteni, talán mások az arányok, más lesz a vastagság, nekem Lajos Marié jött be. Az alaprecept tőle származik, de szinte már csak a tésztát használom belőle: 25 dkg finomliszt, 12,5 dkg vaj vagy margarin, só és bors, 1 tojás, 1 evőkanál tejföl. Dolgozzuk össze először lisztet és a margarint, majd adjuk hozzá a tojást és a tejfölt, gyúrjuk jól össze és tegyük a hűtőbe.

Töltelék: most éppen patisszon, kevés cukkini, piros paprika, hagyma akadt itthon (a paprikát még a fólia ontja), gondolatformán tettem bele, 1-2 gerezc fokhagymát tettem hozzá és természtesen fűszereket: most többfélével dolgoztam - bazsalikom, kakukkfű és borsikafű, múltkor csak bazsalikomot használtam. Mindezt kevés olajon 1. hagymát dínszteljük, 2. jöhetnek a többiek, a végén a fűszerekkel - párolni, levét elfőzni.

Öntet: 25 dkg túrót, 2 dl joghurtot, 2 tojást, kb. 5-10 dkg trappista és esetleg füstölt sajtot, sót, borsot összekeverünk, majd mindezt a töltelékhez öntjük, elkeverjük.

Egy gyümölcstorta-formát kikenünk vajjal vagy margarinnal + lisztezzük. Sütő már izzik 200 fokig.Lisztezett felületen korongra nyújtjuk és a formába tesszük (feltekerjük a nyújtófára). Végiggurítjuk a formán és ezzel levágjuk a fölösleget - díszeket formázhatunk belőle. Megszurkáljuk a tésztát, az oldalához nyomjuk a tésztát, ráöntjük a tölteléket és 1 óra alatt megsütjük.

Fogy, fogyogat... elfogyott... :-)