2012.08.21. 23:37
A gyömölcsről - így nyár végén, Pincehelyen
Vetés, oltás:
20 éve a pécsi egyetem föci szakán 10-12 ember találkozott "véletlenül". Véletlenül egy kollégiumba kerültek páran, véletlenül egy csoportba jelentkeztek neveléselméletből néhányan, véletlenül elmentek kirándulni a Mecsekbe egy hideg, havas napon, mert valaki hívta őket. Aztán jegyzetet cseréltek, körmöltek, vizsgáztak, lógtak, buliztak.
Érlelődés:
Aztán családokat alapítottak, gyerekeik lettek. Sok. Üti-veri őket a sors, mindenki kap valamilyen módon - hitelek, költözések és nem-költözések, elvesztett gyermekek, jó és rossz munkahelyek, beszólások. És körtelefonok, amikor valaki valami furcsa lépésre készül, imák egymásért, megosztott ötletek, gondolatok.
A gyümölcs dicsérete:
Van egy hely, most éppen Pincehelyen, ahol évente összegyűlnek. Mert valami megmaradt, amiért jó együtt lenni. Ki-ki megfogalmazza magában, hozzátenni nem kell. Így kerek egész. Gyümölcs. Virágzik, jég veri, és a miénk.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.