Régóta terveztem már, hogy a blogon rövid riportot készítsek a környezetemben élő, élt emberekkel. Nem (csak) azért, mert valami nagy dolgot felmutattak, hanem hogy megismerkedjünk világlátásukkal és mert értékesek, tehetségesek valamiben - mindannyiunkhoz hasonlóan. Csalódásaink, kérdéseink mellett rövid üzenet ez meglátni a másikban az Embert.

(Állandó kérdéseim lesznek, néhány dologban lesz eltérés.)

Első beszélgetőtársam az édesanyám volt. Somogy megyéből származik (Mezőcsokonya), matematika-fizika szakos általános iskolai tanár, ma már nyugdíjas.

Mi a kedvenc zenéd?

• Zene - változott. Régen jöhetett a táncos, üvöltős, most inkább a lassúbb, nyugodtabb tetszik. Kedvenc dalom a Megkötöm lovamat, most pedig külön Wolf Péter Ave Maria-ja.

Mi a kedvenc olvasnivalód?

• Fekete István könyvei - sokadszor is elolvasom, Agatha Christie, Schaffer Erzsébet.

Mit olvasol mostanában?

• Receptet, egyébként most éppen Schaffer Erzsébet könyvét.

Ha stílus, akkor modern vagy klasszikus, antik?

• Antik.

Mi a kedvenc helyed az otthonodban?

• A karosszékem.

Kávé vagy tea?

• Kávé.

Ha fűszer, akkor...

• Fahéj, bors - határral.

Mit teszel a pörköltbe, hogy különleges legyen?

• Jó fűszereket, jó húst és a szívemet meg a lelkemet.

Iszol-e bort vasárnap ebéd után és ha igen, milyet?

• Általában iszom, keveset, édeset vagy félédeset.

Van-e otthon behűtve bor?

• Nincs, a pincében van.

Hogyan gondolsz a kertre?

• Rendes kertünk nincs, anyukám kertjére szívesen gondolok. Családi program volt nyáron öntözni a virágokat, növényeket. Jó szívvel gondolok rá.

Hogyan fejeznéd be: Amit anyám a legjobban készített, az a...

• Sok minden: húsok, sütemények. A sütemények! Mindennek megadta a módját: mindent jól csinált.

Mire emlékszel a nagyszüleidről?

• Nagyanyám szigorára, nagyapám szorgalmára és arra, hogy ott mindig burokban voltam.

Mi volt a szüleid legjobb tulajdonsága?

• Megbízhatóak voltak, összetartóak voltak, szerették a környezetükben lévő embereket, barátaik voltak, kölcsönös barátságok. És mindig mindent megbeszéltek, velem is. Mi volt jó, mi nem: Otthon is nyugodt, megbízható burokban voltam, figyeltek rám.

Mire vagy a legbüszkébb?

• A gyerekeimre és a férjemre.

Szoktál-e sétálni?

• Csak úgy nem sétálok, de ha valahová elmegyek, bejárom a környéket.

Hová utaztál el utoljára és ott milyen érdekes, szép dolgot láttál? (nagyobb utazás)

• Győrbe, egy 50 éves érettségi találkozóra. A hangulat, a szeretet, a társaság, ami ott volt.

Mi a kedvenc uticélod?

• Szeretek otthon lenni. Egyébként pedig Balatonmáriafürdőn a nyaralónk. Vágyom Lengyelországba, Toszkánába.

Mit üzensz az utánad jövőknek?

• A család az első. A munka minősége nagyon fontos. Béke és derű.

Mi jut eszedbe erről a dalszövegről: Boldogság, gyere haza!

• Nálunk itthon van. De szeretném, hogy a gyerekeimnél is így legyen.

Mi volt a legutóbbi jó hír az életedben?

• Az olaszországi kirándulás lehetősége: márciusban Firenzébe, Rómába megyünk a férjemmel, az iskolájából egy csoporttal. És hogy meggyógyultak a vírusos megbetegedésből a gyerekeim és családjaik.

Végül egy bónusz kérdés: Milyen őrültséget csináltál már?

• Nem nagyon csináltam. Hmmm... Inkább a biztonságot választom, nem hazárdírozom.

De, Anyu, én egyre emlékszem.

• ???

Egyszer mi ketten stoppal jöttünk be a városba Mezőcsokonyáról, mert lekéstük a buszt. Jó muri volt...

Szeretem  a hóesést.

Szeretek benn meleg teát kortyolgatni.

Szeretem hallgatni, ahogy pattog a tűz a kályhában.

Szeretem az ádventi csendet.

Szeretem a karácsonyt.

Szeretek elmenni hagyományosan a két ünnep között Jani barátunkkal túrázni.

Szeretem a deres reggeleket.

Szeretem elővenni a nyarat - a fűszereket, a lekvárokat, a szörpöket, a képeket...

Szeretem a nyomokat a hóban.

Szeretek hóembert építeni a kislányomnak.

Szeretek kinn havat hányni és harapni a hideget.

Szeretem, hogy sütis kabátnak nevezi Csenge a szebbik kabátomat (van rajta egy muffin-kitűző).

Szeretem a bojtos sálamat.

Szeretem a növényeket, ahogy a hó alatt méltóságteljesen figyelnek.

Szeretem megdobálni a férjemet hógolyóval.

Szeretek terveket szőni a nyárra.

Most, így, szeretem a telet.

Köszöntöm az Olvasót és szép új évet kívánok! Nem, nem téli álmot alszok - kár kihagyni ilyen hol dermesztő, hol csupahó időjárást. Egyszerűen csak jó volt csöndben lenni egy kicsit. Elgondolkodni, mire jutottam, mi fontos, merre is menjek. Kicsit toporgás ez, kicsit valóban téli álom és még inkább erőgyűjtés.

Ha visszagondolunk, mindannyiunk életében akadtak, vannak fontos időszakok, talán sorsfordítóak is. Ez az esztendő számomra ilyennek ígérkezik. Lezárul a hivatalosan gyed-nek, gyes-nek nevezett idő: egy kislány születése óta eltelt néhány év, ami sok mindent megváltoztat az emberen. És ezzel elkezdődik valami új dolog - kis családunkban mindenki számára. Még sokszor toporgok, vannak terveim, ötleteim és megélhetési kérdések is akadnak majd. De arra kell gondoljak, hogy a toporgásra fecsélelt energiát másra fordítom: arra, hogy előbbre vigyen a dolgomban. És ami még ennél is fontosabb:

NAGYSZERŰ ERŐFORRÁSAIM VANNAK: a hitem, a családom, az őseim és a barátaim.

Ja, és a fűszerek :-)