Egy nap a múlt héten kinéztem a konyhaablakon és régi ismerőst vettem észre: egy galambot. Már tavaly is járt itt otthont keresve, együtt teregettünk néha, figyelt minket a fészkéből, ahogy az udvaron mocorgunk. Édes tavasz volt a tavalyi... tele fűszerillattal, tervekkel :-) Aztán egy vihar után elment, üres lett a bokor.

Most ismét március van. De hideg, elfáradtam már ebben, és néhány dolognak is súlya van már. És ahogy készítettem a reggelit, észrevettem, hogy sokat sürgölődik egy galamb a terasz körül. És nagyon megörültem! Találkoztam vele többször is, fészket rakni jött. De már tudtam, hogy cudar idők jönnek. De a galamb maradt múlt héten is, és most is. Ring a bokron rezzenéstelenül.

És elgondolkodtam: egy év... Fűszerek, blog, éjszakai séta, Őrség, varró-tanfolyam, gyes...Van ilyen sűrű pillanat néha - belátsz a nagy színfalak mögé... és a magad életébe...

És egy apróság

Néhány éve két galamb lakik az udvar és a kert valamelyik fáján. Nem sokkal esküvőnk után figyeltük meg őket. Elneveztük őket: Béke és Remény. Nem tudhatjuk, egyikük-e, de "hite van", ez tény.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.