Ha valakinek nincs otthon most, nosza, vegyen, kérjen, kapjon egy friss csokorral!!!  Jóillatú, bájos, szép és tettünk vele valamit magunkért (és ezáltal a családunkért).

Már leszedtem majdnem mindet, kivéve a "későn érő típust".... de ő lesz a legszebb, ahogy az lenni szokott... Válogattam... Összekötöttem... Szárogatom...

Sűrűn felnézek a plafonra a gerendára... Csenge sem megy el mellette szó nélkül...

Ízletes étel azoknak, akik valami markáns ízt szeretnének érezni a menzai kaják, a paprikás ételek után. Valami mást...

Sonkás-gombás pennét készítettem a hétvégén, semmi nagy durranás. Mentem a fejem, a hűtő után, ja és ki a fűszerkertbe :-)

Hozzávalók:

sonka - nem túl sok kell, ha valóban ízletes, kissé sós házi sonkát használunk, csak óvatosan a sózással utána,

gomba - ízlés szerint (kb. 15-20 dkg-t használtam),

főzőtejszín - 2 dl

+ hagyma, só, bors, fűszerek: borsikafű, kakukkfű.

Kevés hagymát dínszteltem és azon kissé megpiritottam a sonkát. Beleraktam az apróra vágott gombát, főztem-főzögettem, amíg levet ereszt, aztán az elfő. Zsupsz, bele a főzőtejszín, aztán jöhetnek a fűszerek. + Pennét megfőzni és összekeverni őket.

(Mindkét fűszerrel kipróbáltam, külön-külön, nekem vegyesen jött be. Kakukkfűvel vigyázni, markánsabb.)

Férjeket, párunkat kéretik valami jó bort keríteni mellé...

...és csókokkal elhalmozni bennünket a főztünkért... :-)

Fehérvárcsurgót a virágkiállításon valahogy mindig kegyeibe fogadja Isten: soha sincs szakadó eső és borzalmas hőség sem.  Inkább csak eseget, csöpörög... Isten szereti a növényeket, úgy képzelem. :-)

Így volt ez akkor is, amikor először jártunk itt. Akkoriban a kastély előtt bizonyos időközönként mini-bemutatók, -előadások voltak. Egy ilyet figyeltünk éppen a bukszusok formára nyírásáról, amikor csöpörögni kezdett, aztán esni, még ha csak egy kisebb felhő is kúszott a kastély fölé. Tanakodtunk, de inkább maradtunk, ahogy az előadó is. A kis csoport tagjai a fejükre tették, amit találtak maguknál (táskát, kabátot), aztán kezdtek ernyők is megjelenni. Egyszer csak egy kéz nyúlt felénk a hátunk mögül és egy ernyőt nyújtott nekünk. Hátranéztünk és egy feliratot pillantottunk meg, aztán el is suhant a szoknya. A feliraton ez állt: Károlyi Angelica.

Köszönjük, grófnő!

Ezt a bejegyzést inkább nőknek szánom :-) Mert jó látni valamin, ha egy nő szépérzékéről, ötletességéről árulkodik. (Ugyanez áll a férfiak kreativitására is.) Egy igen tetszetős stand belopta magát a szívembe Fehérvárcsurgón, a kiállításon.

Tetszik, ha valaki nem "csak" árut, hanem ötletet is ad, a külsőra is odafigyel. Íme: négy évszaknak megfelelően rendezgették össze a növényeket (ez egyben a nevük is, nem reklámozni szeretném). Akik valószínűleg nála is szinte családtagok, ezt már a virágszeretetet tükrözték a kiegészítők is.

De odafigyeltek az eladó megjelenésére is.

 És a madáritató... Énszilvikém jutott róla eszembe, ajánlom a figyelmébe. Ötletes dolog.

Nos, ez az, amiért sok nő csak állt ott és nézett körbe-körbe...

Hétvégi csajos programom a kislányommal a 8. Hortus Hungaricus Nemzetközi Szakkiállítás és Vásár volt Fehérvárcsurgón, a Károlyi kastély parkjában. Minden év júniusának első hétvégéjén van - így könnyű megjegyezni.

Azt szeretem itt, hogy nem a megszokott fesztiválhangulat fogad: borsos a belépőjegy, de nincsenek kürtőskalács-, langallósütők és pálinkások sem. A hely adta adottságok, a szervezők szándékai a kiállításról - élükön magával a grófnővel, valami nyugodtságot, időtlenséget, nyitottságot sugall. Amikor először jártam itt, azonnal megtetszett - a virágok miatt. Be lehet menni a kastély több részébe is, a konferenciát, előadást a díszteremben tartják. Ottjártunkkor épp' a versailles-i palota szökőkútjainak felelősének (!) előadására invitáltak.

Tegyünk egy sétát! Imitt egy citromos árus - csak citrom-növény, mindenféle termesztett módon és méretben, jobbra feldíszített esküvői autók és egy vizi növény-árus. Tetszik az eladók keszekuszasága a parkban, bár ezt a növények különböző mérete, nagysága is adja.

És itt a kastély, gyere, Csenge, bemegyünk. Csenge lufit kap :-) és irigyli a csizmáját a hostess-lány. Szépek a nehéz függönyök, pici dobozból macaron-t árulnak, arrébb teaféléket, teázni is lehet. További árusok, hm... ott a helyi fagyis-sütis. Csenge a hulladékvasakból készült óriás-szunyogot nézi, majd az egyik árusnál dörzsölgeti a leveleket (mintha fűszer lenne...), csak le ne csipegesse a levendulákról a virágot, mint otthon... Újabb csizma-dicséret.

Ott a bádogvirágos is, a kiscsizmák földbe gyökereznek a füstölő bádogsárkány előtt         :-) Jé, növény-zsákbamacska, ilyet még nem hallottam (kisebb tujaféléket, édesburgonyát lehetett nyerni). Még egy kör a parkban a kertészeknél (két csizma-méltatás), aztán megyünk. Eltelt két óra.

Két nagyobb fűszerkertész volt és több helyen árultak néhány fontosabb fűszert.

Lássunk ötleteket tőlük:

• a külcsín! - táblafestékkel lefestett cserép, rajta a növény neve,
• anyagok a kertben: tégla / téglakő, fonott kerítés, dézsa, mulcs,
• a sokféleség: rózsaszín virágú levendula, thai bazsalikom, citromillatú kakukkfű, narancsillatú kakukkfű, banánillatú menta, szamócaillatú menta, 4-5-féle rozmaring stb.,
• a szárított fűszerek (egy ismert magyar cég csomagolt fűszerei, jó minőség).

Valahogy így telik az idő ilyenkor Csurgón. Elfárad az ember, mégis töltődik.

WoW!