Legutóbbi hétvégén szüleimnél és testvéreméknél jártunk. Természetesen nem üres kézzel: Fűszeres jó napot kívánunk, Anyukám, Apukám! Ez a legjobb és legörvendetesebb módja annak, hogy a saját családomban látom használni a fűszereimet :-)

Sógornőm pizzát készített (jófélét, vékonytésztájút, finomat):

 

 

 

 

 

 

Bazsalikomos pizzaszósz és oregánó - csak úgy a tetejére...

 

 

 

 

 

 

Anyukáméknál pedig...

 

 

 ... rókagombás sertéshús (rizzsel).

(A rókagomba nem jelentett sokat, szerintünk. A lényeg azon volt, hogy anyukámmal együtt főztünk, és ez olyan jó...)

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fuszereslevendula.blog.hu/api/trackback/id/tr794613696

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

astrea 2012.07.03. 15:13:40

Fűszerek

Ha remegek már mérgembe’,
Kimegyek a kertembe,
Barátokra lelek még ma,
Mind szelíd, s ami fő: NÉMA!
Ott van legelöl a lestyán,
Húslevesbe kerül eztán,
Vagy a kényes bazsalikom,
Tágul tőle az orrlikom.
Kakukkfű, a feltűnő,
Nem egy szolid illat ő.
Mediterrán, vérbő, vadóc,
Szurokfűtől a pizzaszósz,
Vagy a méregerős chili:
A szám csípi, majd ott csípi…
És a fő kedvenc a csombor,
Őt se hagyom ki csokromból,
És míg vége lesz a dalnak,
Fűszereim vigasztalnak.

Ildikó Bogi 2012.07.03. 23:10:39

Upsz! Ez a költői stílus de ismerős nekem... :-) Köszönöm Neked!
süti beállítások módosítása