Magok hétvégén elvetve. Néhány fűszermagot vetettem,- tünk el (Csenge is segített) azzal a céllal, hogy tudok-e vajon belőle palántát nevelgetni és azt elültetni, esetleg ajándékba adni. De zamatos turbolyát pl. a férjem kedvéért vetettünk, kiváncsi, milyen is az íze, a zamata. Én meg arra, mit tudok majd vele kezdeni... Férjem pedig néhány fajta paradicsomot és paprikát vetett. Ő pedig arra kiváncsi, lesz-e ebből palánta és ha igen, milyen, esetleg megveszi-e valaki. Próbálkozunk, és egyelőre várunk.

A másik magocska itt alszik a szomszéd szobában: Csenge. Ma voltunk először az óvodában. Nem mintha már mennie kellene, még nincs annyi idős, de kaptunk meghívót és jövőre, vagy esetleg ősszel megyünk. És sírva mentem (Csenge ebből nem vett észre semmit), és alig mertem belépni, mivel a többi anyuka és egy apuka addigra már sorban ott ült és nézte, hogy mit csinál csöppnyi csemetéje. (Utána én is néztem...) Hm... szomorkodás... a mi kis aprócska "magocskánk" végleg kinőtt a babakorból - beszél, visszabeszél ("de", "le, oda, be" stb.), játszik, és nagyon kiváncsi. És már most volt kb. 10 perc, hogy nem láttam, mit csinál, ha kimegy valahová, észreveszi-e valaki. A legőrültebb anyai gondolatok. De Csenge ott volt, ücsörgött egy autóval, és nagyszerűen érezte magát. Sőt, ott akart maradni. Ez a palánta is kikelt...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.