Németh Lajos nevezte így ezt a hirtelenlehülős, szeles, esős időt. Egyébként pedig egy kedves, nyugodt őszi leltárt szerettem volna készíteni, arról, hogy milyen jó ősz (volt) ez. De a maradék levelet is lefújta ez a fránya front. Hát, ide figyelj, te front!

  • jó sütőtökleveseket ettünk,
  • lombok összegyűjtve és elszállítva kollektívan a faluból,
  • kert felszántva, fűszerkert felásva (általam) ... és nézegetve, nosztalgiázva,
  • évelő fűszerek visszanyírva (jó, még néhánnyal küzdünk, te front),
  • kinti játékok a kamrában,
  • fűszerek eltéve - most azon dolgozom, hogy mennyiségük miatt jobb tárolási módszert találjak ki,
  • káposztás ételek voltak, vannak, lesznek (főzelékben, tésztához, nyersen),
  • elkezdtem varrni, egyelőre a lakást csinosítgatom,
  • láttuk az őszi Balcsit (szeretnivaló így is...),
  • Csengével bokáig gázoltunk a levelesben,
  • és már a tavaszra is készülök: 10-15 cm-es hajtásai vannak az őszi fokhagymának és lilahagymának (utánanéztem, mit lehet ősszel vetni, igen, ősszel, vetettem, figyelem, szedek is...?).

Sajnos... kimaradt a szőlő- és fügelekvár, még nem találtam egy jó leveses könyvet és a férjemmel sem néztem meg egy jó filmet (de már itthon van). Ó, és a csurgai kastélyparkban sem sétáltam, az olyan szép így ősszel...

De most jön még!

  • brokkoli-krémleves (figyeljük az árát, de nem igazán mozog sajnos),
  • forralt boros esték (néha már délután),
  • finom csokik (hahó, Szent Miklós, gondolhatnál majd rám is... és ezúton üzenik a feleségek a párjaiknak is, hogy szeretik a finom csokikat).

1 komment

Címkék: Címkék

süti beállítások módosítása